Dohányzás Erdélyben

A vibrant historical scene depicting tobacco cultivation in Transylvania, featuring traditional smoking pipes, lush tobacco fields, and a cultural backdrop of 17th-century life.

Dohányzás Erdélyben: Történelmi Quiz

Fedezd fel a dohányzás történelmét Erdélyben egy szórakoztató és informatív kvíz keretében! Teszteld tudásodat a dohányzás érdekességeiről, szabályozásáról és hatásairól a helyi kultúrában.

A kvíz témái közé tartozik:

történelmi személyek
dohányzási szokások
helyi kultúra és gazdaság

10 Questions2 MinutesCreated by SmokingLeaf712

A dohány már a 17. században teret hódított Erdélyben. Bethlen Gábor nem állhatta a dohányfüstöt, és II. Rákóczi György sem élt dohánnyal. I. Apafi Mihályról viszont azt jegyezték fel, hogy szenvedélyes dohányos volt, talán túl sokat is szívott. Vajon ki próbálta meg először szabályozni a dohányzást/a dohánnyal való élést?

Bethlen Gábor

I. Rákóczi György

I. Apafi Mihály

A katonát és a dohányt mindig szoros kapcsolat fűzte egymáshoz. A szigorú tiltások ellenére is a pipa a huszárok elmaradhatatlan társává vált a 18. századra. Milyen lehet az oka, hogy szemet hunytak a katonák dohányzása felett?

Elveri az éhséget

Enyhíti a fogfájást

Fertőtlenítő hatása van a kolerával szemben

Feszültségoldó hatása miatt

A dohány fogyasztásának több formája is volt a történelem folyamán. Vajon az alábbi idézet melyiket magyarázhatja? A dohányzás egyik ősi formája, a legkezdetlegesebb formája a kukoricalevélbe csomagolt dohány volt. Európában először a Spanyol Királyságban jelent meg, majd innen terjedt tovább Portugáliába és Franciaországba. Használata lassan terjedt el, és a 19. században volt a legnépszerűbb. A cselekvést jelölő kifejezést az addigi szipák/szipákolás helyett Vörösmarty Mihály ajánlotta 1837-ben.

Cigarettázás

Szivarozás

Tubákolás

Bagózás

A 19. század második felében még jelentős bevételi forrást jelentett a város lakóinak a dohánytermesztés. Az 1860-as években az 516 háztartásban élő mintegy 2850 szentgyörgyi lakosból 330-nak nyújtott megélhetést a dohány. 1866-ban 314 nevet olvashatunk a termelési engedéllyel rendelkezők lajstromán, míg egy 1877-es feljegyzés szerint 91 szentgyörgyi lakos kapott "tubák ültetésére szabadalmat". A dohányjövedéki kihágásokat ugyanakkor szigorúan büntették, Kováts Józsefet 1869-ben 1050 forintra bírságolták meg. Ez arányaiban ez mekkora összeg volt?

Több volt, mint polgármester éves fizetése

A polgármester havi fizetésének felelt meg

Egy termeléssel foglalkozó család havi jövedelmének felelt meg

Erdélyben a dohánytermesztés már a 17. században meghonosodott. A századvégi összeírásokból az is derül ki, hogy Háromszéken igen jelentős a dohányosok száma. Székelyföld területén már a 18. században is két fő csomópontja volt a dohány termelésének: Marosszék és Háromszék. Sepsiszentgyörgy története pedig még gyár megalapítása előtt összefonódott a dohánnyal és dohánytermesztéssel. Egykoron a manapság már a város részét képező Szemerja falu híres dohánykertész településnek számított. Korabeli történészek szerint Erdélyben a szemerjai volt a leghíresebb dohány, de a 19. század második felében fokozatosan mégis eljelentéktelenedik. Mivel magyarázható a termelés visszaszorulása?

Hanyatlott a kereslet a dohányipari termékek iránt

A betegségmegelőző kampányok

A nagyipari termelés nyomán a kistermelők kiszorultak a piacról

A filoxéra pusztított az ültetvényeken

1897-ben alapítják a sepsiszentgyörgyi dohánygyárat. A Magyar Dohányjövedék keretében működő üzemnek kezdetben nem volt megfelelő épülete, ezért néhány évig egy éppen akkor felépülő bérházat, a mai városháza épületét vették bérbe. 1897 novemberében 80 munkással kezdte meg működését az üzem, amely aztán a következő évtizedben fokozatosan saját épületeteket kap. Vajon mi motivált leginkább a gyár létesítését?

A szemerjai dohánytermesztés felvirágoztatása

Az elvándorlás megállítása, a helyi munkaerő lekötése

A hagyományok ápolása

A dohányzás európai tiltása egyidős annak elterjedésével. Láttuk, hogy Erdélyben már a 17. század második felétől szabályozták! Kezdetben viszont nem is annyira egészségügyi meggondolásokból tiltották, hanem inkább vallási, politikai, kulturális vagy gazdasági okokból. Az első erdélyi szabályozásban is inkább a kincstár gyarapodásának a reményében adóztatták meg a dohánnyal kereskedőket. Csak a 20. század folyamán lett általánosan ismert és elfogadott a dohányzás egészségkárosító volta. A függőséget okozó nikotin vajon mennyi idő alatt ürül ki teljesen a vérből?

2 óra

8 óra

48 óra

72 óra

Dohányzás Erdélyben

Dohányzás Erdélyben: Történelmi Quiz

More Quizzes