Makroökonómia

2.1.1. Ha az Y=F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor az alábbi állítások közül NEM igaz, hogy
ZY = F(zK,zL).
Y/L = F(K/L,1).
Y+1 = F(K+1,L+1).
Y = MPKK+MPLL.
2.1.2. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelési tényezők határterméke
Kizárólag a termelés K/L arányától függ.
Növekszik a termelési mennyiség bővülésével.
Csökken a termelés mennyiségének emelkedésével.
Egyik fenti válasz sem helyes.
2.1.3. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelés K/L arányának növekedésével
A munka határterméke csökken, a tőke határterméke pedig nő.
A tőke határterméke csökken, a munka határterméke pedig emelkedik.
Mindkét termelési tényező határterméke nő.
Mindkét termelési tényező határterméke csökken.
Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keresletét, amíg
A munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással.
A termelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti termelését.
A munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reál bérleti díjjal.
Hitelezői bírják türelemmel.
2.1.4. Cobb-Douglas típusú termelési függvény esetén a tőke egyensúlyi reálbérleti díja nő, ha
A vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak.
A vállalatok több munkát alkalmaznak.
Az alkalmazott technológia fejlődik.
Mindegyik válasz helyes.
2.1.5. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosság jelentős részét, akkor ennek következtében
A földbérleti díjak jelentősen emelkednek.
A földbérleti díjak jelentősen csökkennek.
A földbérleti díjak nem változnak.
Nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak.
Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak megváltozása miatt ceteris paribus növekszik a munkakínálat, akkor ennek következtében
Csökken a reálbér.
Nő a munka termelékenysége.
Emelkedik az árszínvonal.
Egyik fenti válasz sem helyes.
A fogyasztási határhajlandóság
Megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük hány százalékát fordítják fogyasztásra.
Megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát fordítják fogyasztásra.
Megmutatja, hogy a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelkedését eredményezi.
Egyik fenti válasz sem helyes.
Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineáris (egyenes). Ismert továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y–T=3000, akkor a fogyasztás C=2800 és ha a rendelkezésre álló jövedelem Y–T=3500, akkor a magán-megtakarítás értéke SP=325. Ebben a gazdaságban
A megtakarítási határhajlandóság értéke 0,25.
A megtakarítási határhajlandóság értéke 0,2.
A megtakarítási határhajlandóság értéke a fenti adatok alapján meghatározhatatlan.
Egyik fenti válasz sem helyes.
Válassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT!
A társadalmi megtakarítás a magán-megtakarítás és a költségvetési deficit összege.
A társadalmi megtakarítás értékét megkapjuk, ha a kibocsátásból levonjuk a fogyasztás valamint a kormányzati vásárlások értékét.
A társadalmi megtakarítás a magán-megtakarítás és a költségvetési többlet összege.
A társadalmi megtakarítás emelkedik változatlan GDP mellett, ha nő a nettó adók összege.
{"name":"Makroökonómia", "url":"https://www.quiz-maker.com/QPREVIEW","txt":"2.1.1. Ha az Y=F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor az alábbi állítások közül NEM igaz, hogy, 2.1.2. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelési tényezők határterméke, 2.1.3. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelés K\/L arányának növekedésével","img":"https://www.quiz-maker.com/3012/images/ogquiz.png"}
Powered by: Quiz Maker