Makroökonómia

2.1.1. Ha az Y=F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor az alábbi állítások közül NEM igaz, hogy

ZY = F(zK,zL).

Y/L = F(K/L,1).

Y+1 = F(K+1,L+1).

Y = MPKK+MPLL.

2.1.2. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelési tényezők határterméke

Kizárólag a termelés K/L arányától függ.

Növekszik a termelési mennyiség bővülésével.

Csökken a termelés mennyiségének emelkedésével.

Egyik fenti válasz sem helyes.

2.1.3. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelés K/L arányának növekedésével

A munka határterméke csökken, a tőke határterméke pedig nő.

A tőke határterméke csökken, a munka határterméke pedig emelkedik.

Mindkét termelési tényező határterméke nő.

Mindkét termelési tényező határterméke csökken.

Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keresletét, amíg

A munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással.

A termelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti termelését.

A munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reál bérleti díjjal.

Hitelezői bírják türelemmel.

2.1.4. Cobb-Douglas típusú termelési függvény esetén a tőke egyensúlyi reálbérleti díja nő, ha

A vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak.

A vállalatok több munkát alkalmaznak.

Az alkalmazott technológia fejlődik.

Mindegyik válasz helyes.

2.1.5. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosság jelentős részét, akkor ennek következtében

A földbérleti díjak jelentősen emelkednek.

A földbérleti díjak jelentősen csökkennek.

A földbérleti díjak nem változnak.

Nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak.

Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak megváltozása miatt ceteris paribus növekszik a munkakínálat, akkor ennek következtében

Csökken a reálbér.

Nő a munka termelékenysége.

Emelkedik az árszínvonal.

Egyik fenti válasz sem helyes.

A fogyasztási határhajlandóság

Megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük hány százalékát fordítják fogyasztásra.

Megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát fordítják fogyasztásra.

Megmutatja, hogy a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelkedését eredményezi.

Egyik fenti válasz sem helyes.

Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineáris (egyenes). Ismert továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y–T=3000, akkor a fogyasztás C=2800 és ha a rendelkezésre álló jövedelem Y–T=3500, akkor a magán-megtakarítás értéke SP=325. Ebben a gazdaságban

A megtakarítási határhajlandóság értéke 0,25.

A megtakarítási határhajlandóság értéke 0,2.

A megtakarítási határhajlandóság értéke a fenti adatok alapján meghatározhatatlan.

Egyik fenti válasz sem helyes.

Válassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT!

A társadalmi megtakarítás a magán-megtakarítás és a költségvetési deficit összege.

A társadalmi megtakarítás értékét megkapjuk, ha a kibocsátásból levonjuk a fogyasztás valamint a kormányzati vásárlások értékét.

A társadalmi megtakarítás a magán-megtakarítás és a költségvetési többlet összege.

A társadalmi megtakarítás emelkedik változatlan GDP mellett, ha nő a nettó adók összege.

Unlock and Upgrade

Remove all limits from your Quizzes

Makroökonómia

More Quizzes